Horvátzsidány község

Adatok

Régió: Nyugat-Dunántúl
Megye: Vas megye
Kistérség: Kőszegi kistérség
Lakosság: 845 fő
Terület: 12.17 km²
Népsűrűség: 69,43 fő/km²
Rang: község
Körzet hívó: 94

Fekvése

Szombathelytől 30 km-re északnyugatra, Kőszegtől 7 km-re északkeletre az osztrák határ mellett fekszik.

Nevének eredete

Neve magyar személynév eredetű. A horvát hagyomány szerint azonban Horvátzsidány neve a horvát zidan szóból származik, melynek magyar jelentése kőből épült. Amikor ugyanis a horvátok idetelepültek itt egy kőből épített házat találtak.

Története

A település első okleveles említése 1225-ből származik Terra Sydan alakban abban az oklevélben, melyben II. Endre a község egy részét a borsmonostori apátságnak adja és az apátság új határait leírja. 1233-ban Terra Sedan alakban szerepel oklevélben. A falu a monostorhoz hasonlóan áldozatul esett a tatárjárás pusztításának és csak 1243-ban telepítették be újra. 1270-ben Sadan, 1331-ben Poss. Swdan, 1373-ban "Poss. monasterii (de Borsmonostra) Sidan", 1397-ben "Poss abbatis de Borsmonostra Felseu Sydan", 1441-ben Sydan néven említik a különféle írott források. [1] Az eredeti magyar lakosság a 15. század végén dúlt pestisjárvány, valamint az 1532. évi török hadjárat következtében végképp kipusztult. A községet Kőszeg várának sikeres megvédése után 1533-ban Jurisich Miklós kapta meg, aki 1533 és 1544 között horvátországi birtokairól, főként a Kupa az Una és a tengerpart által határolt területekről horvátokat telepített ide. Az újonnan telepítettek az első években teljes adómentességet kaptak. A török háborúk által a mezőgazdaságot érintő fellendülés kedvezett a község fellendülésének. A kuruc háborúk során azonban a hadak többször is feldúlták a települést, majd 1711-ben nagy pestisjárvány tört ki, melyben sokan meghaltak. A községnek valószínűleg már a 17. században működött a horvát nyelvű iskolája, az első írásos említése azonban csak 1846-ból származik.

Utcarészlet

Vályi András szerint "Horvát Zsidány Sigersdorf. Horvát falu Sopron Várm. földes Ura G. Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Pereszynéhez nem meszsze, mellynek filiája; hegyes határja 2 nyomásbéli, bora savanyú, erdeje, legelője elég van." [2]

Fényes Elek szerint "Horváth-Zsidány, horvát falu, Sopron vmegyében, Kőszeghez 1 mfd., 654 kath. lak., paroch. egyházzal. Határa 2250 hold, mellyből 756 hold szántó, 89 h. rét, 185 h. legelő, 1120 h. erdő, 100 hold szőlő. Földe kövecses. F. u. gr. Eszterházy Ferencz. " [3]

A falu fejlődésére kedvezőtlenül hatott, hogy a vasútvonalak elkerülték, ugyanakkor a vasúti közlekedés és szállítás előtérbe kerülése hátrányba hozta az addig fontos kereskedelmi utak közelében fekvő települést. A korábban nagyrészt kereskedelemből, háziiparból élő lakosság a kevesebb jövedelmet jelentő mezőgazdasági termelésre állt át. Ennek következtében nagyrészt elszegényedett. A községnek 1910-ben 1051, többségben horvát lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. Sopron vármegye Csepregi járásához tartozott.

A község látképe

Nevezetességei

Dombon épült templomának titulusa Keresztelő Szent János. Az egyhajós templomot 1836-ban építették, érdekessége hogy tornya a szentély mögött helyezkedik el.
A Škoruš gyűjtemény és kiállítás 2004-ben nyílt meg. A kiállításon főként néprajzi és helytörténeti anyagok látatók.
A községnek jelentős nemzetiségű kulturális élete van, melynek legelentősebb képviselői a Horvát Katolikus Ifjúság Vallási és Kulturális Egyesület, a Škoruš Hagyományőrző és Környezetvédő Egyesület, a Péruska Mária énekkar, a Židanski Becari tamburazenekar, valamint a Židanske Žice ifjúsági tamburazenekar, néptánccsoport, színjátszó kör.
A községben született Szábár Jakab vallási író.

Testvértelepülések

Split (Horvátország)
Drávavásárhely (Nedelišće) (Horvátország)

A Wikimedia Commons tartalmaz Horvátzsidány témájú médiaállományokat.

Következő községek

További községek